HívásIngyenes konzultáció

BIM-modellezés és koordináció

Nem divat, hanem eszköz. Megmutatjuk, mennyibe kerül, mit ad, és mikor nem éri meg.

Jogalap
2023. évi LXIX. tv.
Díjszorzó
× 1,10 – × 1,30
Tervezői feladat felső szintje
LOD 350
Monitor egy acélcsarnok színes, szakágankénti BIM-modelljével egy tervezőirodában
Illusztráció

A szolgáltatás helye a folyamatban

BIM-modellezés és koordináció: 5 fázisban a 6-ből

  1. 01Tervezési program — nem érinti
  2. 02Koncepcióterv — részt veszünk
  3. 03Engedélyezési terv — részt veszünk
  4. 04Kiviteli terv — részt veszünk
  5. 05Tenderterv — részt veszünk
  6. 06Kivitelezés, művezetés — részt veszünk

Mi a BIM — a magyar jogszabály definíciója szerint

Az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény szó szerint így definiálja: „építményinformációs modell (BIM): a különböző építmények többdimenziós, építési helyszínre, beépítésre kerülő építőanyagokra és építési termékekre, folyamatokra, azok fizikai és funkcionális jellemzőinek digitális modellezésére épülő, az építmény akár teljes életciklusára kiterjedően szimulációt és optimalizációt lehetővé tevő módszertan."

Mikor kötelező?

A Magyar Építész Kamara tartalmi szabályzata szerint a kivitelezési terv az uniós értékhatáron felüli állami építési beruházások esetén tartalmazza a BIM modellt. A 2023. évi LXIX. törvényt minden olyan építési beruházásra alkalmazni kell, amely 50%-ot meghaladó mértékben állami vagy európai uniós forrásból valósul meg.

Magánberuházásnál a BIM nem kötelező — de nagyobb, sokszakágas épületnél gyakran megtérül.

Mennyivel drágább?

Erre a kérdésre a magyar piacon szinte senki nem ad számot. A MÉK 2026. január 1-jétől hatályos díjszámítási szabályzata viszont igen, bonyolultsági szorzó formájában:

BIM részletességi szint Szorzó a tervezési díjon
LOD 200 × 1,10 (+10%)
LOD 300 × 1,20 (+20%)
LOD 350 × 1,30 (+30%)
× 1,10LOD 200
× 1,20LOD 300
× 1,30LOD 350MÉK díjszámítási szabályzat, 2026

A szabályzat hozzáteszi, hogy a LOD 350 feletti szint „már nem tervezői feladat" — az afölötti részletesség a gyártó és a kivitelező dolga.

Mit ad cserébe?

  • Ütközésvizsgálat. IFC-alapon, automatizáltan. A gépészeti nyomvonal és a főtartó ütközése a modellben derül ki, nem a helyszínen.
  • Megbízható mennyiségek. A tételes költségkiírás alapadata a modellből jön, nem kézi számolásból.
  • Változáskövetés. Egy alaprajzi módosítás végigfut minden metszeten és nézeten.
  • Üzemeltetési adatbázis. Ha az üzemeltetés is modellalapú, az adatszerkezetet már a tervezésnél ki kell alakítani — ehhez a kamarai szabályzat szerint az üzemeltetőt is be kell vonni a tervezési folyamatba.

Mikor NEM javasoljuk?

Egy egyszerű, egyterű, kevés gépészetet tartalmazó raktárépületnél a BIM +10–20%-os tervezési díja általában nem térül meg. A BIM ott hoz pénzt, ahol sok szakág fut egy szűk térben: gyártóüzemben technológiával, élelmiszeripari üzemben, kórházban, irodaházban, mélygarázsban.

Mondja el, mit szeretne építeni

Egy rövid beszélgetésből általában kiderül, hogy a projekt milyen tervfázisokat igényel, mennyi idő és milyen nagyságrendű díj tartozik hozzá. Ez az egyeztetés nem kötelezi semmire.

Ha már van telke, koncepciója vagy futó projektje, küldje el az adatokat — így az első válaszunkban már konkrét ütemtervet és díjszerkezetet tudunk adni.