Miért a tűzvédelem az egyik első döntés?
A tűzvédelmi koncepció határozza meg, hogy mekkora lehet egy tűzszakasz, kell-e sprinkler, kell-e hő- és füstelvezetés, hány kiürítési útvonal kell, és milyen tűzállósági követelmény vonatkozik a tartószerkezetre. Mindezek közvetlenül befolyásolják az épület alapterületét, alaprajzát, szerkezetét és költségét.
Néhány konkrét küszöbérték az Országos Tűzvédelmi Szabályzatból (54/2014. BM rendelet):
- Ipari és mezőgazdasági alaprendeltetésnél a megengedett legnagyobb tűzszakaszméretet az OTSZ 5. melléklet 3. táblázata adja meg. Példa: több szintből álló épület, alacsony (AK) kockázati osztály, beépített tűzjelző és tűzoltó berendezés nélkül: 7 000 m², és a térfogat nem haladhatja meg az alapterület tízszeresét.
- Középmagas besorolásnál a megengedett tűzszakaszterület 30%-kal, magasnál 50%-kal csökken.
- Hő- és füstelvezetési kötelezettség 1 200 m²-nél nagyobb alapterületű helyiségben áll fenn.
Ez a gyakorlatban azt jelenti: egy 8 000 m²-es raktár nem tervezhető meg úgy, hogy a tűzvédelmi koncepció a végén készül el.
Mit tartalmaz a tűzvédelmi munkarész?
A MÉK tartalmi szabályzata szerint a tervezési program tűzvédelmi munkarésze már az elején rögzíti:
az építtetői adatszolgáltatás körét · a használók menekülési képességét és a befogadóképességet · a tárolással és technológiával összefüggő adatokat (várható tűzterhelés) · a rendeltetéseket · a kockázati osztályt és a mértékadó kockázati osztályt · az elhelyezési követelményeket (beépítési mód, tűztávolság, megközelítés) · a megengedett tűzszakaszterületeket · a hő és füst elleni védelmet · az elvárt beépített tűzvédelmi berendezéseket · az oltóvízellátási igényt · a tűzoltási beavatkozási feltételeket és a létesítményi tűzoltóság szükségességét · a jogszabálytól eltérő műszaki megoldásokat és az ellensúlyozó intézkedéseket · az egyedi mérnöki módszereket (tűz- és füstterjedési, kiürítési szimulációk)
Jogosultság
A tűzvédelmi dokumentációt meghatározott mértékadó kockázati osztály és alapterület felett kizárólag tűzvédelmi szakértő vagy tűzvédelmi tervezői jogosultsággal (TUÉ) rendelkező személy készítheti; a tevékenységet a 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet szabályozza. A beépített tűzjelző (TUJ) és beépített tűzoltó berendezés (TUO) tervezéséhez külön jogosultság és 5 év szakterületi gyakorlat szükséges.
Gyakori kérdések
Mikor kell tűzvédelmi tervfejezet?
Minden olyan esetben, amikor az építésügyi hatósági eljárásban tűzvédelmi szakhatóság működik közre, illetve amikor a mértékadó kockázati osztály és az alapterület ezt indokolja. Ipari, kereskedelmi és közösségi épületnél ez gyakorlatilag mindig fennáll.
Megéri-e sprinklert tervezni, ha nem kötelező?
Gyakran igen — de nem tűzvédelmi, hanem gazdasági okból. A beépített oltóberendezés jelentősen megnöveli a megengedett tűzszakaszméretet, vagyis kevesebb tűzgátló szerkezet és rugalmasabb alaprajz lehetséges. Emellett a biztosítási díjat is befolyásolja. Ezt a kettőt együtt kell kiszámolni, a koncepciófázisban.