HívásIngyenes konzultáció

Épületvillamossági tervezés

Erősáramtól a villámvédelmen át az épületautomatikáig. Az a szakág, ahol a tervezési munka 85%-a a kiviteli fázisra esik — és ahol a legtöbb utólagos átalakítás történik.

Jogosultság
V
Kiviteli fázis
85%
Villámvédelem
MSZ EN 62305
Rendezett elektromos kapcsolószekrények és kábeltálcák egy villamos helyiségben
Illusztráció

A szolgáltatás helye a folyamatban

Épületvillamossági tervezés: 4 fázisban a 6-ből

  1. 01Tervezési program — nem érinti
  2. 02Koncepcióterv — részt veszünk
  3. 03Engedélyezési terv — részt veszünk
  4. 04Kiviteli terv — részt veszünk
  5. 05Tenderterv — nem érinti
  6. 06Kivitelezés, művezetés — részt veszünk

Mit fed le?

A V jogosultság a jogszabály szerint kiterjed az „építmények és szabad terek közép- és kisfeszültségű rendszereire": kül- és beltéri világítás, villámvédelem, folyamatirányítás, építményautomatika, távközlési és informatikai hálózat, valamint a villamos energiaellátó rendszerek a fogyasztói oldaltól a közcélú csatlakozási pontig.

Ipari épületnél tipikusan:

  • Csatlakozási pont és teljesítményigény egyeztetése a hálózati engedélyessel
  • Transzformátorállomás, főelosztó, alelosztók, tartaléktáplálás
  • Technológiai energiaellátás, motorvédelem, frekvenciaváltós hajtások
  • Ipari világítástervezés fénytechnikai számítással (MSZ EN 12464-1 szerinti megvilágítási szintek munkaterületenként)
  • Tartalék- és biztonsági világítás, menekülési útirányjelzés
  • Villámvédelem és túlfeszültség-védelem (MSZ EN 62305 szerinti kockázatelemzéssel)
  • Érintésvédelem, egyenpotenciálra hozás
  • Gyengeáram: strukturált hálózat, beléptetés, kamerarendszer, tűzjelző rendszer villamos része
  • Épületautomatika és energiamonitoring
  • Napelemes rendszer, energiatároló, elektromos töltők

Miért kerül itt a legtöbb pénzbe a késői döntés?

A kamarai fázisbontás szerint az épületvillamossági munka 85%-a a kiviteli fázisban készül. Ez azért van, mert az engedélyezési tervhez a villamos rendszerből alig kell valami — a valódi tartalom később jön.

A gyakorlati következmény: ha a technológiai teljesítményigény a kiviteli tervezés közben derül ki, gyakran az egész betáplálást újra kell tervezni — és ha a hálózati engedélyes felé indított teljesítménybővítési igény késik, az a projekt teljes átadását tolja el hónapokkal. Ezért ezt a kérdést mi a tervezési programban tesszük fel, nem a kiviteli fázisban.

Gyakori kérdések

Mikor kell a hálózati engedélyeshez fordulni?

A lehető legkorábban — jellemzően már a koncepciófázisban, amint a technológiai teljesítményigény nagyságrendje ismert. A csatlakozási pont kiépítése és egy esetleges teljesítménybővítés a beruházás egyik leghosszabb átfutású eleme, amit a tervezés nem tud gyorsítani.

Napelemes rendszert érdemes egyben tervezni az épülettel?

Igen, két okból. Egyrészt a tetőszerkezetet a napelem terhére kell méretezni, és utólagos megerősítés drága. Másrészt a kábelnyomvonalak, az inverterhely és a mérőhely kialakítása az építés közben töredékébe kerül. Ha a rendszer később valósul meg, akkor is érdemes a felkészítést most megtervezni.

Mondja el, mit szeretne építeni

Egy rövid beszélgetésből általában kiderül, hogy a projekt milyen tervfázisokat igényel, mennyi idő és milyen nagyságrendű díj tartozik hozzá. Ez az egyeztetés nem kötelezi semmire.

Ha már van telke, koncepciója vagy futó projektje, küldje el az adatokat — így az első válaszunkban már konkrét ütemtervet és díjszerkezetet tudunk adni.