Mit fed le?
A G jogosultság a 266/2013. Korm. rendelet szerint kiterjed az épületek vízellátó, szenny- és csapadékvíz-elvezető hálózataira és berendezéseire, a gázellátó és hőellátó rendszerekre, az energiaellátó központokra, az épület-energiagazdálkodás tervezésére, a hűtési és hőszivattyús rendszerekre, a lég- és klímatechnikára, a környezeti (megújuló) energiák hasznosítására, valamint a fürdő- és uszodagépészetre.
Ipari és kereskedelmi épületnél tipikusan:
- Csarnokfűtés (sugárzó panel, sötétsugárzó, meleg levegős, padlófűtés) és a köztük lévő valós különbségek
- Technológiai hűtés, folyamathűtés, hűtőházi rendszerek
- Szellőzés és elszívás, technológiai elszívás, hőleadás elvezetése
- Sűrített levegő rendszer
- Ipari vízellátás, technológiai szennyvíz, olajfogó, zsírfogó
- Csapadékvíz-gyűjtés és -hasznosítás, késleltetett elvezetés
- Hőszivattyús rendszerek, hulladékhő-hasznosítás
- Sprinkler és oltóvíz-rendszer gépészeti része (a tűzvédelmi koncepcióval összhangban)
- Épület-energiagazdálkodás, mérési és almérési rendszer
Miért érdemes korán bevonni a gépésztervezőt?
A gépészet a tervezési munka 17%-a, de az épület üzemeltetési költségének a többségét ez határozza meg. Ráadásul a gépészeti rendszer helyigénye (gépház, aknák, nyomvonalak, belmagasság-igény) olyan építészeti következményekkel jár, amelyeket utólag nagyon drága átvezetni.
A kamarai fázisbontás szerint a gépészeti munka 75%-a a megvalósítási (kiviteli) fázisban készül el — de az az 5%, ami az előkészítő fázisra esik, dönti el, hogy lesz-e elég hely a rendszernek.
Energetikai kapcsolat
A 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet szerint minden új épületnek meg kell felelnie a közel nulla energiaigényű követelményszintnek. A gépészeti rendszerválasztás — különösen a hőtermelő és a megújuló energiaforrás — közvetlenül határozza meg, hogy az épület átmegy-e ezen a követelményen. Ezért nálunk az energetikai számítás nem a végén, ellenőrzésként készül, hanem a koncepciófázisban, döntéstámogatásként. → Energetikai tervezés
Gyakori kérdések
Milyen fűtés éri meg egy 3 000 m²-es csarnokban?
Az attól függ, hány órát és milyen hőmérsékleten használják. Ha a csarnokban egész nap dolgoznak, és a belmagasság 8 méter felett van, a sugárzó rendszer általában gazdaságosabb, mert az embert fűti, nem a levegőt a tetőnél. Ha a technológia hőt termel, gyakran a hulladékhő elvezetése a valódi feladat, nem a fűtés. Erre általános válasz nincs — de a hőigény-számítás elvégezhető már a koncepciófázisban, néhány nap alatt.
Kell-e gépészeti terv, ha csak egy fűtetlen raktárat építek?
Vízellátás, csatorna és csapadékvíz-elvezetés akkor is kell, és a tűzvédelmi koncepció is előírhat oltóvíz-hálózatot vagy sprinklert. Emellett érdemes előre kiépíteni a jövőbeni fűtés nyomvonalait — ez az építés alatt töredékébe kerül annak, mint utólag.