A tervezési alaptérkép — 2026. február 27-től kötelező
Mi ez? Az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis kötelező felhasználásával készített digitális, vektoros térképi ábrázolás, amely az építőipari tervezés egységes geometriai alapját adja.
Mikortól? 2026. február 27-től minden építési engedélyezési eljárásban kötelezően csatolandó az építészeti-műszaki dokumentáció részeként.
Ki készítheti? Geodéziai tervezői minősítéssel rendelkező földmérő. Ha új kitűzésre is szükség van, ingatlanrendező minősítés is kell.
Előfeltétel: a földrészlethatár kitűzése — az alaptérképet a kitűzés adatainak felhasználásával kell elkészíteni.
Mit tartalmaz? Ingatlan-nyilvántartási térképi adatok, kitűzött telekhatár, meglévő építmények és fák, csatlakozó közutak, tereptárgyak, domborzat.
Mely eljárásokban? Új építmény, meglévő épület bővítése, valamint zártsorú és ikres beépítés esetén is.
Meglévő épület felmérése — pontfelhő
Bővítésnél, átalakításnál és rekonstrukciónál a meglévő állapot pontos ismerete nélkül nem lehet tervezni. A 3D lézerszkennelés néhány óra helyszíni munkával milliméteres pontosságú pontfelhőt ad, amiből a felmérési terv és a BIM-modell közvetlenül előállítható.
A MÉK szabályzat a felmérési tervet külön szolgáltatásként kezeli, amelynek időráfordítását egyedileg kell megállapítani — vagyis ez nem tartozik bele az alapszolgáltatásba, külön kell rá szerződni. Ugyanez vonatkozik a pontfelhő-állomány alapján készített felmérési tervre is.
Talajvizsgálat — a másik kötelező előkészítő adat
Az Eurocode 7 bevezetése óta a korábbi „talajmechanikai szakvélemény" kettévált: talajvizsgálati jelentésre (előkészítő fázis) és geotechnikai tervezési beszámolóra (tervezési fázis). Ezeket GT jogosultsággal rendelkező geotechnikai tervező készíti.
Piaci ár: kb. 20 000 Ft/folyóméter fúrás (felvonulás, fúrás, mintavétel, laborvizsgálat, feldolgozás és dokumentálás együtt), minimális díjtétel kb. 380 000 Ft.
Amit érdemes tudni: talajvizsgálat nélkül nincs felelős alapozási terv. Aki ezen spórol, nem 400 ezer forintot takarít meg, hanem egy több tízmilliós alapozási kockázatot vállal be — és ez az ipari épületeknél a leggyakoribb, legdrágább meglepetés.