11 kérdés, amit tegyen fel a tervezőnek, mielőtt szerződik

1. „Melyik tervfázisokra vonatkozik az ajánlat?"

Miért kérdezze? Mert az „építészeti tervdokumentáció" bármit jelenthet. A tervezési munka 15,4%-a az előkészítő fázis, 24,7%-a az engedélyezési, 60%-a a kiviteli. Jó jel: az ajánlat fázisonként bontva ad árat és határidőt. Rossz jel: egyetlen összeg, egyetlen sorral.

2. „Mely szakágakat tartalmazza — és melyeket nem?"

Miért kérdezze? A négy alapszakág (építészet 52%, tartószerkezet 17%, gépészet 17%, villamosság 14%) még nem a teljes lista. A tűzvédelem, a technológia, a geotechnika, a közmű, az út, a táj, az akusztika és a belsőépítészet ezen felül számítandó. Jó jel: tételes szakági lista, jogosultsági kóddal. Rossz jel: „minden benne van".

3. „Milyen jogosultsági kódokkal rendelkeznek a tervezők?"

Miért kérdezze? Mert a jogosultság nélkül készült terv miatt az építésügyi hatóság elutasíthatja a kérelmet — és erről a területi szakmai kamarát is értesíti. A releváns kódok: É (építészet), T vagy T-É (tartószerkezet), G (gépészet), V (villamosság), GT (geotechnika), TUÉ (tűzvédelem), KÉ-K (közút), VZ-TEL (víziközmű), K (táj- és kertépítészet), BÉ (belsőépítészet). Jó jel: megmondják a kódot és a kamarai nyilvántartási számot, amit Ön ellenőrizhet a MÉK és az MMK nyilvános névjegyzékében. Rossz jel: „természetesen minden jogosultságunk megvan".

4. „Van-e érvényes tervezői felelősségbiztosításuk, és melyik sávban?"

Miért kérdezze? Mert 2025. január 15. óta kötelező — a 266/2013. Korm. rendelet 15/F–15/H. §-a alapján —, és a hiánya miatt a kamara legfeljebb hat hónapra megtilthatja a szakmagyakorlási tevékenységet. Ha ez a projekt közben történik, az Ön projektje áll meg. A sávok az éves nettó tervezési árbevétel szerint: 20 M Ft alatt 10/20 M Ft; 20–100 M Ft között 20/40 M Ft; 100 M – 1 Mrd Ft között 50/100 M Ft; 1 Mrd Ft felett 100/200 M Ft (káreseményenként / évente). Jó jel: megmondják a biztosítót, a sávot, és kérésre bemutatják a kötvényt.

5. „Kapok-e tételes tervjegyzéket a szerződéshez?"

Miért kérdezze? Mert ez az egyetlen módja annak, hogy utólag ne legyen vita arról, mi volt benne az árban. Egy kiviteli tervnél az építész munkarész önmagában több mint harminc nevesített tervlapot jelenthet. Jó jel: igen, és mellékelik. Rossz jel: „a szokásos tartalommal".

6. „Mi az, ami NINCS benne az ajánlatban?"

Miért kérdezze? Ez a legjobb kérdés az egész listán, mert a tervező őszinteségét is méri. A jó válasz tartalmazza: a gyártmány- és műhelyterveket (a kamarai szabályzat szerint ezek nem részei a kiviteli tervnek — a kivitelező készíti, a tervező jóváhagyja), a geodéziai felmérést és tervezési alaptérképet, a talajvizsgálati jelentést, az e-közmű díjakat, a szakhatósági díjakat, a látványterveket, a felmérési tervet, és a tervezői művezetést, ha az külön szerződéses tétel.

7. „Mennyi idő, fázisonként — és mitől csúszhat?"

Miért kérdezze? Mert a beruházói ütemtervek legnagyobb tévedése, hogy a hatósági 25 nappal számolnak, holott a párhuzamos eljárások hosszabbak. Jó jel: fázisonkénti határidő, és megnevezik a kockázatokat: környezetvédelmi előzetes vizsgálat (60 nap), tervtanács, útkezelői hozzájárulás, termőföld más célú hasznosítása, közműegyeztetés, hálózati engedélyes teljesítménybővítés. Rossz jel: „két hónap alatt megvan az engedély".

8. „Vállalják a tervezői művezetést, és milyen konstrukcióban?"

Miért kérdezze? Mert a tervezői művezetés a 2023. évi C. törvény szerint kötelező tervezői szolgáltatás, de a kamarai szabályzat szerint nem része a tervezői alapszolgáltatásnak — külön kell rá szerződni. És mert 2026 januárjától a használatbavétel feltétele az építész tervező hozzájáruló nyilatkozata. Jó jel: vállalják, és megmondják a konstrukciót: átalány (a kamarai ajánlás szerint a teljes tervezési időráfordítás 24%-a) vagy tényleges elszámolás mérnöknapban.

9. „Ki lesz a felelős tervező, és ő mennyit fog dolgozni a projekten?"

Miért kérdezze? Mert nagyobb irodáknál rendszeresen megtörténik, hogy a tárgyaláson a vezető tervező ül, a projekten pedig egy kezdő. Ez önmagában nem baj — de tudni kell róla. Jó jel: megnevezik a felelős tervezőt, a projektvezetőt, és hogy ki lesz a napi kapcsolattartó.

10. „Mi történik, ha menet közben változtatni akarok?"

Miért kérdezze? Mert változtatni fog. Mindenki változtat. Jó jel: a szerződés különbséget tesz a fázison belüli változtatás (általában díjmentes) és a lezárt fázis újratervezése (mérnöknap-alapon elszámolt) között. A tervezési programban rögzítik a költségkeretet és a keret túllépésének jóváhagyási rendjét.

11. „Hányszor használhatom fel a tervet?"

Miért kérdezze? Mert a kamarai díjszámítási szabályzat kimondja: a számított tervezési díj a tervdokumentáció egyszeri felhasználását tartalmazza. Ha ugyanazt a csarnoktípust több telephelyen is meg akarja építeni, azt előre kell rendezni — a MÉK–MMK közös, ismételt felhasználásra vonatkozó szabályzata szerinti díjjal. Jó jel: a szerződés kifejezetten rendelkezik a felhasználási jogról, annak terjedelméről és időtartamáról.

---

Egy bónuszkérdés, ami sokat elárul

„Mit gondol, mi lesz a legnagyobb kockázat ebben a projektben?"

Aki azt mondja, hogy „semmi különös", az vagy nem gondolta végig, vagy nem akar rossz hírt mondani. Egy tapasztalt tervező az első beszélgetés után is meg tudja nevezni két-három dolgot: a talajviszonyokat, a közműcsatlakozást, a településképi eljárást, a technológiai adatok hiányát vagy a határidőt.